Hősök vasárnapja Tétényben

A háborúkban elesett magyar katonákra emlékeztek a kerületiek május utolsó vasárnapján, a Hősök Emléknapján. A Szent István király plébániatemplomban celebrált reggeli szentmisét követően a Budatétényi Polgári Kör tartott koszorúzással egybekötött ünnepséget a templom kertjében, ahol Tóth Melinda, a civil szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket.

 Polyákné Deák Éva kántor zongorakíséretével elénekelt Himnusz után dr. Bába Iván nyugalmazott államtitkár egy, a Magyar Nemzetben megjelent cikkből vett idézettel kezdte ünnepi beszédét:

„Abádszalókon rendszeresen megemlékeznek az első világháború első áldozatáról, aki történetesen magyar volt, és történetesen Abádszalókról származott. A 68. szolnoki gyalogezred katonája volt, és huszonkét évesen halt hősi halált. Még neve is pontosan úgy cseng, mintha csak az ismeretlen katonának adták volna kellően általános, a sokaságot találóan kifejező névként. Úgy hívták: Kovács Pál.” (Rácz András, 2024. 05. 24.)

Az egyetemi tanár beszélt az emléknap törvénybe iktatásáról, az I. és a II. világháborúban életüket vagy egészségüket vesztett katonákról, a harcmezők borzalmairól és az emlékezés jelentőségéről.

A templom falán lévő két emléktábla megkoszorúzásával záródó ünnepségen Lázár Csaba színművész Ady Intés az őrzőkhöz című versét mondta el, Szabó Vencel egy Albinoni-művet adott elő trombitán (zongorán kísért: Szilágyi Emese), Ambrus Károly pedig énekelt.

Nagytétényben, a Hősi Emlékműnél emlékeztek meg a háborúkban odaveszett magyar hősökről.

Az elesett katonák emlékére a Szentháromság téri ünnepség kezdetén elsőként az Il Silenzio csendült fel Kaján György előadásában, majd a Nagytétényi Polgári Kör elnöke, Lászlóné Varga Éva köszöntötte a megjelenteket.

Monostoriné Szeleczky Gabriella ünnepi beszédében 1934. október 28-ra, az emlékmű felavatásának napjára emlékeztette a megjelenteket.

– Mi lehetne megtisztelőbb, mint hogy maga a miniszterelnök, aki maga is katona volt, a korábbi honvédelmi miniszter, Gömbös Gyula és József főherceg érkezik az avatásra. Mekkora megtiszteltetés ez Nagytéténynek! – mondta a Baross Gábor Általános Iskola történelemtanára, aki ezután József főherceg tábornagy akkor elhangzott szavait idézte:

„Koronatanúja vagyok annak, hogy Nagytétény fiai, nemcsak ez az elesett 112 hős, hanem az életben maradott bajtársaik is, mindig megtették odakint kötelességüket. Hősök voltak a szó legnemesebb értelmében. (…) Nincs okunk a kétségbeesésre. Ezek a hősök nem haltak meg hiába, mert az ő szent örökségüket átvettétek Ti, magyar testvéreim, akik nemcsak fegyverrel a kézben, hanem a hétköznapok munkájában is szívetek minden dobbanását a magyar haza felépítésének szentelitek. …” 
A koszorúzást megelőzően a Nagytétényi Dalkör részvételével elhangzott a Himnusz, egy-egy vers Miller Boldizsár és Polyák Réka előadásában, a népviseletbe öltözött Hajdu Zsófia egyetemi hallgató pedig három kalotaszegi népdalt énekelt.

A Hősök vasárnapján tartott mindkét megemlékezés a Szózattal ért véget.

Tamás Angéla